Sekeller

Vikipedi, özgür ansiklopedi
Gezinti kısmına atla Arama kısmına atla
Sekeller
Székelyek
Szekelyek big.jpg
Önemli nüfusa sahip bölgeler
Diller
Macarca
Din
Roma Katoliği

Sekeller[1] (MacarcaSzékelyek, RumenceSecui, AlmancaSzekler, LatinceSiculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk.[2] Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.

Kökenleri[değiştir | kaynağı değiştir]

Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.

Dil[değiştir | kaynağı değiştir]

Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:[15]

Sekelce Macarca Türkçe
megbonyul megellik doğurma (hayvan)
pityóka krumpli, burgonya patates
patkány, pocok patkány, pocok sıçan, tarla sıçanı
kacsiba, kacsuba, kacsuka csámpás, kacsiba işe yaramaz
hínyáros homályos
összebüszüdik megromlik, megbüdösödik bayatlamak
ollózik ellik (kecske) gıdik, yeni doğmuş oğlak, keçi yavrusu, hayvan yavrusu
olló olló makas
ahajt, ott, amott ott, amott aha, orada
gürüzdölés, görözdölés köszörülés bileği

Kaynakça[değiştir | kaynağı değiştir]

  1. ^ Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s. 25 Ocak 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi..
  2. ^ Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 [1] 12 Nisan 2016 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi.
  3. ^ a b Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania 3 Kasım 2013 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi., In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
  4. ^ Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
  5. ^ Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
  6. ^ Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
  7. ^ Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
  8. ^ Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
  9. ^ Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
  10. ^ a b Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
  11. ^ Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
  12. ^ László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
  13. ^ Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
  14. ^ Kristó 2005. 65.
  15. ^ :A Transindex.ro székely-magyar szótárában [2] 17 Nisan 2012 tarihinde Wayback Machine sitesinde arşivlendi. 2243 szócikk található.