Sekeller

Vikipedi, özgür ansiklopedi
Atla: kullan, ara
Sekeller
Székelyek
Szekelyek big.jpg
1. sıra: Kelemen Mikes •György Dózsa •Sándor Kőrösi Csoma •Róza Laborfalvi
2. sıra: Imre Mikó •Áron Gábor •Mózes Székely •Balázs Orbán
3. sıra: Sámuel Teleki •Elek Benedek •Áron Márton •Áron Tamási
4. sıra: Pál Péter Domokos •Tivadar Puskás •Sándor Kányádi • •Sámuel Kálnoky
Toplam nüfus
500.000 - 700.000[1]
Önemli nüfusa sahip bölgeler
Romanya Romanya (Sekelistan)
Macaristan Macaristan
Diller

Macarca

Din

Roman Katolik

Sekeller[2] (Macarca: Székelyek, Rumence: Secui, Almanca: Szekler, Latince: Siculi), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk.[3] Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.

Kökenleri[değiştir | kaynağı değiştir]

Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.

Dil[değiştir | kaynağı değiştir]

Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:[16]

Sekelce Macarca Türkçe
megbonyul megellik doğurma (hayvan)
pityóka krumpli, burgonya patates
patkány poc, pocok sıçan, tarla sıçanı
kacsiba, kacsuba, kacsuka csámpás işe yaramaz
hínyáros homályos
összebüszüdik megromlik, megbüdösödik Almanca: verderben, zu stinken beginnen
ollózik ellik (kecske) gıdik, yeni doğmuş oğlak
olló gida, kecskegida oğlak, keçi yavrusu
ahajt ott, amott aha, orada
gürüzdölés, görözdölés köszörülés bileği

Kaynakça[değiştir | kaynağı değiştir]

  1. ^ Archivum Ottomanicum, Volume 20, Mouton, 2002, original from: the University of Michigan, p. 66, Cited: "A few tens of years ago the Szekler population was estimated at more than 800.000, but now they are probably ca. 500.000 in number."
  2. ^ Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s..
  3. ^ Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 [1]
  4. ^ a b Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania, In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
  5. ^ Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
  6. ^ Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
  7. ^ Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
  8. ^ Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
  9. ^ Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
  10. ^ Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
  11. ^ a b Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
  12. ^ Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
  13. ^ László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
  14. ^ Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
  15. ^ Kristó 2005. 65.
  16. ^ :A Transindex.ro székely-magyar szótárában [2] 2243 szócikk található.