Sekeller

Vikipedi, özgür ansiklopedi
Kudelski (mesaj | katkılar) tarafından oluşturulmuş 20.09, 16 Temmuz 2016 tarihli sürüm ({{lang}} → {{dil}} AWB ile)
Gezinti kısmına atla Arama kısmına atla
Sekeller
Székelyek
300px
Önemli nüfusa sahip bölgeler
Diller
Macarca
Din
Roman Katolik

Sekeller[1] (Şablon:Dil-hu, Şablon:Dil-ro, Şablon:Dil-de, Şablon:Dil-la), ağırlıklı olarak Romanya'nın Sekelistan bölgesinde, daha az olarak güney Macaristan'da yaşayan ve Macarların bir alt grubu olan halk.[2] Macarcanın Sekel lehçesini konuşurlar.

Kökenleri

Ana Macar kitlesinden asırlarca uzakta kalan Sekellerin kökeni tartışmalıdır.

Dil

Sekeller Macarcanın Sekelce (székely nyelvjárások) denen lehçesini konuşurlar:[15]

Sekelce Macarca Türkçe
megbonyul megellik doğurma (hayvan)
pityóka krumpli, burgonya patates
patkány poc, pocok sıçan, tarla sıçanı
kacsiba, kacsuba, kacsuka csámpás işe yaramaz
hínyáros homályos
összebüszüdik megromlik, megbüdösödik Almanca: verderben, zu stinken beginnen
ollózik ellik (kecske) gıdik, yeni doğmuş oğlak
olló gida, kecskegida oğlak, keçi yavrusu
ahajt ott, amott aha, orada
gürüzdölés, görözdölés köszörülés bileği

Kaynakça

  1. ^ Kitap Değerlendirme: İsmail Doğan, Atilla'nın Torunları: Sekeller, Yeni Avrasya yayınları, Ankara 2005, 147 s..
  2. ^ Pál Engel, Tamás Pálosfalvi, Andrew Ayton, The realm of St. Stephen: a history of medieval Hungary, 895-1526, I.B.Tauris, 2005, p. 115 [1]
  3. ^ a b Cathy O’Grady, Zoltán Kántor and Daniela Tarnovschi, Hungarians of Romania, In: Panayote Dimitras (editor) Center for Documentation and Information on Minorities in Europe - Southeast Europe (CEDIME-SE) MINORITIES IN SOUTHEAST EUROPE, Ethnocultural Diversity Resource Center, 2001, p. 5
  4. ^ Hunfalvy Pál: A székely kérdéshez. Századok 1881. 195.
  5. ^ Nagy Géza: A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1890. 178.
  6. ^ Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Budapest, 1959. 65-67.
  7. ^ Kristó Gyula: A székelyek eredete. Budapest, 2005.
  8. ^ Szabó Károly: A "székely" nemzeti névről. Századok 1880. 410.
  9. ^ Orbán Balázs: A székelyek származásáról és intézményeiről. Budapest, 1888.
  10. ^ a b Sebestyén Gyula: Az avar-székely kapcsolat emlékei. Ethnographia 1899. 1-25.
  11. ^ Pais Dezső: A magyarsággal kapcsolatos IX-X. századi népelemek és népmozgalmak. A székelyek eredetéhez és a székelység kialakulásához. Magyar Nyelv 1967. 71-73.
  12. ^ László Gyula: Őstörténetünk. Budapest, 1981. 172.
  13. ^ Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a XI-XIII. században. Hadtörténeti Közlemények 1888. 501-526.
  14. ^ Kristó 2005. 65.
  15. ^ :A Transindex.ro székely-magyar szótárában [2] 2243 szócikk található.